2012. június 1., péntek



„Nem fogom az életemet azzal tölteni, hogy emberek után futkosok. El akarsz menni? Rendben, menj csak! Mert én befejeztem a futkosást és a törődést olyan emberek iránt, akik nem is érdeklődnek irántam. Semmi se állandó, és az emberek változnak. Megtanultam, hogy aki menni akar, azt engedni kell…”


„Tudom, hogy ez rémes, de tiszta szívemből érzem, hogy megtalálod azt a személyt, aki pontosan arra vágyik, amire te. Megadja neked azt, amit megérdemelsz. De nem én vagyok az.”


„Hé, Mr. Varázslat, mutasd meg újra ezt a trükköt! Hogy is változtattad át a szeretleket a nem akarlak többé látniba?”

„Mindenki megérdemel egy happy end-et…”


„Nem vagy a körülmények áldozata. Válassz! Csak döntsd el, hogyan szeretnél élni, kivé szeretnél válni, és hogy akarod megcsinálni! Csak döntsd el! És attól a ponttól kezdve az Univerzum félreáll az utadból.”

2012. május 31., csütörtök



„Azt hiszed, nekem nem fáj? Fáj, és sokáig fájni fog. Aztán eljön majd az a pillanat is, amikor minden fájdalom nélkül azt fogjuk mondani: emlékszem, volt egyszer egy barátom.”

„Ha kihűl egy kapcsolat, az azért van, mert nincs jövője.”


„Mellette vagy boldog, de a régi után sóvárogsz…”


A jó barátok messze elkerülnek
Olyanok ők, mint legtöbb jó barát
Napraforgók, a nap felé mosolygók
S búval-teltnek mondnak jóéjszakát.

„A testvérek tudják, hogy szeretetük sziklaszilárd, így néha utálhatják is egymást.”


„Nem nézhetsz vissza, ha egyszer eldöntötted, hogy mindent és mindenkit magad mögött kell hagynod.”

„Ha valaki magányos, akkor csak azzal foglalkozik, hogy élete története azzal végződhessen: 'boldogan élt'.”


„A jövő ijesztő, de nem mehetsz vissza csak azért a múltba, mert azt már ismered.”


„Hiányolni valakit az rossz, de tudni, hogy te nem hiányzol nekik, na az a szörnyű.”


„Semmilyen emberkék magyaráznak, tanítják nekem az életet. Egymást taposva, csámcsogva szívják a véremet. A hülyék mondják meg, mi legyen, a tisztesség száműzött idegen.”


„Úgy zuhant rám most a csend, hangzavar van, csak a szívem néma bent. Nincs mit mondanom vagy inkább nincs kinek, ezért nem mondom el senkinek.”


„Nem, én nem az a fajta lány vagyok, aki utána fut hevesen, pedig nekem is megdobogtatja a szívemet rendesen.”


„Talán valamikor eltávolodok annyira, hogy nem leszel benne a gondolatomban, félve és remélve, hogy egyszer megérkezel.”


„A nyári szerelmek mindig véget érnek. Ez íratlan szabály volt. Azt gondoltam, hogy mi mások vagyunk. Mások is voltunk, de nem úgy, ahogy én gondoltam. Őszintén hittem, hogy soha nem fogjuk elengedni egymást. A fiatalok olyan ostobák…”

„Töröld le könnyeid, dobj ki mindent, ami rá emlékeztet, kerüld el őt messzire, töröld a beszélgetéseket, és próbálj nem gondolni a tegnapra. Tudom, iszonyatosan nehéz, és egy darabig nem is fog menni… De a többit megoldja az idő.”


„Soha senki nem fáradt még bele a szeretésbe. De sokan belefáradtak a várakozásba, a feltételezésekbe, a hallgatásba, a hazugságokba, a fájdalomba.”


„Nincs magány, csak félünk a találkozástól.”


„Az élet néha rákényszerít, hogy olyanok legyünk, amilyenek nem akartunk lenni. Ilyenkor próbálunk belekapaszkodni régi énünk egy kis darabkájába. Mondjuk egy tetoválásba, vagy egy ékszerbe, egy aprócska emlékbe, ami felidézi, hogy ez vagyok én valójában.”


„Az elmúlt hónapok során lassan elmaradoztak a barátok telefonhívásai. Az én hibám: ha azt akarod, hogy valaki felhívjon, ahhoz néha neked is telefonálnod kell.”



„Furcsa az élet. Ahogy összehoz két embert itt meg amott, mintha csak véletlen lenne, s aztán egymáshoz láncolja őket a barátság láthatatlan erejével.”


„Nem kényszeríthetitek magatokat a szerelemre. Nem hosszas gondolkodás után születik: ha valódi, hamar ráeszmélsz, és kétséged sem lesz felőle.”


„Megvan rá a képességed, hogy erős légy! Nem szabad a múlton keseregni, mert valójában az tesz gyengévé. Barátok közt vagy. Mi segítünk neked.”


„Az élet nagy pillanatait nem feltétlen megcselekedjük. Van, hogy egyszerűen csak megtörténnek. Nem azt mondom, hogy nem irányíthatjuk a saját életünket… Kezünkben az irányítás. Legyen is! De ne feledjük, hogy bármikor megeshet, hogy kilépünk otthonról, és az egész életünk megváltozik. Az univerzumnak terve van velünk. De ez a terv folyton változik. Egy pillangó megrebbenti a szárnyát és elered az eső. Ijesztő lehet, de csodálatos is. Folyamatosan dolgoznak a gépezet fogaskerekei, hogy te végül pontosan akkor, pontosan ott legyél, ahol lenned kell. Jó helyen, jó időben.”


„Úgy hiszem, ha törődsz valakivel, akkor boldognak akarod tudni, még akkor is, ha ez azzal jár, hogy te kimaradsz belőle.”


„Kétféle pasi létezik. Az egyik, aki akarod, hogy felhívjon; a másik pedig nem akarod, mégis hív.”


„Azt hinnéd, hogy vagy elfojtod a dühödet, vagy kiadod magadból. De van egy harmadik lehetőség is: hagyhatod elmúlni. És ha ez megtörtént, a düh csakugyan megszűnik, és tovább tudsz lépni.”


„A tetoválás egy életre szóló emlékeztető, a nagy felismerések vagy a fontos elhatározások maradandó nyoma.”


„Azt hiszem, ha az ember őszintén megvallja, hogy mit akar az élettől, akkor azt az élet többnyire meg is adja.”


„Néha álmodj velem, én meg rólad álmodom
Néha úgy jó, ha fáj, de néha másképp gondolom.”


„A legtöbb ember ott hibázza el, hogy néha léhán álmodozni mer…”


„Lehet, egy barátod elmegy - oly messzire, hogy tán soha nem látod viszont. És mégis, benned jelen lesz, örökké...”

„Elmúlt hát… A nyári séták, a nagy beszélgetések, a nevetések, az egymásnak elsírt könnyek… De tudod, ha a távolság elválaszt minket, s hiányoznak majd a régi szép idők, szívemből az emlékeim csalom elő, mert ezek voltak, melyek sosem feledhetők.”

„Nekünk már nem lesz szeptember, számunkra már mást hoz a tél… De ne feledd: jöhet még akármennyi év, az én szívem a barátságunkat sosem felejti, amíg él…”


„Már megint elmentünk egymás mellett, másról beszélsz te is, másról én
Egy kicsit nézz csak rám, nagyon kérlek, nem is tudod, mennyire szeretném…”


Ugye beengedsz, hogyha kopogok?
Ugye meghallasz, hogyha suttogok?
Ugye elhiszed, amit gondolok?
Ugye megtartasz, hogyha maradok?
Ugye elengedsz, hogyha menni akarok?