2013. július 8., hétfő


„Éveket töltöttem el azt gondolva, hogy boldog vagyok, de nem igazán tudtam, mit jelent a boldogság. Sokkal több van ennél az életnél. Van második lehetőség és van megbocsátás. Azt hiszem, erre ebben a pillanatban jöttem rá.”

„A tündérmesék, a szerelmes regények és a szappanoperák mind hazudnak. A szerelem nem győz le mindent.”

„Csak áltattam magam, hogy elmúlt, pedig azért is nem tudtam senki mást szeretni, mert még magam elől is titokban az övé maradt a szívem.”

„Legszívesebben csak ölelném, hogy felejtse végre el a fájdalmakat, mert a múlt elmúlt.”

„Belesajdult a szívem, és végre nem a rossz fájást éreztem, hanem a jót, a felszabadítót, a szerelem hirtelen kristályosodását, azt a szent pillanatot, ami néha, egy pillantásra, egy érintésre lecsap, hogy igen, szeretem ezt az embert, ezt tudtam, de hogy ennyire nagyon szeressem… maga a boldogság.”

„Haszontalan dolgoktól megszabadulni nem feladás, hanem maga a felnőtté válás.”

„Régebben mindig úgy gondoltam, hogy bizonyos dolgokat, embereket csak a halál vehet el tőlem örökre. Pedig sokkal kevésbé drámai módon is elveszíthetünk valakit, ha eljön egy pont, és megszakad valami. És onnantól fogva nem beszélünk vele, nem az ő mosolyával ébredünk minden reggel, nem érinthetjük meg szabadon minden porcikáját, és nem legeltethetjük rajta a szemünket. Soha többé. Ez a fajta elválás is ugyanolyan végleges tud lenni, mint a halál. És ugyanúgy fáj.”

„A férfi most végképp nem értette az ilyen szavakat, mint szakítás és büszkeség és hűtlenség: mindez gyermekes, gondolta most, nem erről van szó. Arról van szó, hogy szerette a lányt.”

„Most már mindent tudtak egymásról, ismerték egymás testét és lelkét, apró szokásaikat, s megborzongtak, mert most végre megtudták azt is, hogy semmit nem tudnak egymásról.”

„Mindaz, amit emberek tervelnek és akarnak, erőtlen azzal a titokzatos valósággal szemben, melyek közös gyűjtőneve: az élet.”

„A szerelmes csak addig szerelmes, amíg rabságban él, egy igézet, bűvölet eszelős rabságában. Abban a pillanatban, mikor a rabságból felszabadul, nem szerelmes többé, hanem egyszerűen Jóska, aki hümmög, s finoman töri fejét, mint szabadulhatna meg Juliskától?”

„Már pontosan tudom, mire vágyom. Csak… elég nehéz. Néha azzal is nehezen bírsz megküzdeni, ha az álmaid valóra válnak.”