„Ellopnak
egy hellóval, utána megölnek egy viszláttal.”
2012. július 27., péntek
„Az ember egyszer csak rádöbben, hogy vége, végleg. Nincs visszaút, érzi
az ember. És ekkor jön el a pillanat, mikor felidézzük, hogy is kezdődött, majd
rájövünk, hogy már jóval azelőtt, mint gondoltuk volna. Az emberben ekkor
tudatosul, hogy minden csak egyszer történik meg, és bármennyire szeretnénk,
ugyanaz az érzés már soha nem lesz meg. Soha többé nem érezzük magunkat három
méterrel a felhők felett…”
„Tudod, szerelem voltál neki első látásra. Mikor rólad beszélt, óva
intettem. Azt mondtam, hogy nehéz lenne, hogy lehetetlenség. Azt tanácsoltam,
hogy hagyja, és tudod mit mondott? Nem hagy ki valamit, ami remek lehet, csak
mert egyszerre nehéz is. Ha rám hallgatott volna, a legcsodásabb dolgot hagyta
volna ki.”
„Minden csak erről
szól: jobb, nagyobb, szebb, hatalmasabb, gazdagabb, híresebb. Annyira
lefoglalnak minket a külsőségek az életben, hogy elfelejtjük, minden erő
belülről jön. Meg kell tanulnunk, hogy befelé kell tekintenünk, és amit belül
találunk, annak örülhetünk igazán. Hol van odakint a boldogság?”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)