2012. augusztus 25., szombat



„A szerelem összeköt. A félelem elválaszt. A remény összehoz.”


„Egy szerelem teljesen ki tud hűlni, elmúlni, meghalni, de annak a halott szerelemnek a sírja, az ott marad a lelkünkben.


„Az a szerelem tart legtovább, amelyiket nem viszonozzák...


„Egy rajzfilmben élek együtt veled, látom a fejed felett a kérdőjelet.”


„Soha ne érd be kevesebbel, mint amit valójában akarsz! Soha ne légy senkivel, akit nem szeretsz igazán!


„Az emberek nem veszik észre, hogy mit teszünk értük, egészen addig, amíg abba nem hagyjuk azt csinálni.


„Csak azért, mert a múltad néha megveregeti a vállad, még nem kell hátrafordulnod.


„Aki már átélte, tudja, milyen az, amikor az ember első pillantásra érzi, kell neki az a másik. Hogy csak az a másik kell neki.


„Ő éreztette velem először, milyen, ha hiányzik valaki.”


„Akárhogy is írom le, feketén vagy fehéren, az a gond, hogy nem tudjuk, mi jár a másik fejében…”

„A szerelmesek nem felejtik el egymást. Akik egykoron sokat jelentettek egymásnak újra találkoznak majd. Egy későbbi életükben. Talán sikerül majd megoldaniuk azokat a problémákat, amelyeket korábban lezáratlanul hagytak. Talán jóvátehetik, hogy bántották egymást. Nem, nem fognak egymásra emlékezni. De érezni fogják, hogy ők ketten összetartoznak…”


„Azt mondod, rólam álmodsz, de nem tetszem neked, csupán kedveled a vadászatot. Úgyhogy hagyj békén, mert tudod, az idő erősebbé tett, elkezdtem tovább lépni… és én már nem tudok rád várni.”


„Gyere velem, maradj itt! - csak mondod a szavakat, de nem gondolod komolyan. Megfogod a kezem, s azt mondod, megváltoztál, de tudod, hogy a könyörgéseddel nem bolondítasz meg, hiszen számodra ez csupán egy játék. Te is tudod, hogy túl késő és ez már túl kevés…


El ne hidd, hogy más is kell, el ne hidd, hogy most hagylak el, csak légy mindig jó közel…


„Az idő megnehezíti, de azt kívánom, bár emlékeznék… Most csak annyit tehetek, hogy megtartom az emlékedet, és te meglátogatsz álmaimban, míg újra nem találkozunk…”


„Szeret a nő még, hidd el, most is hozzád húz a szíve, tele van ő még hittel, hagyd, hogy újra bízzon benne. Szeret a nő, csak elege van már az átkozott szavakból, de még nem veszett minden el, csak hagyd, hogy ébredjen fel…”


„Az életben miért a leggyönyörűbb dolgok a legveszélyesebbek? Például a napfény, a bizalom, a szerelem. A napon leéghetünk, az ígéreteket megtörik… és a szíveket is.”

„Addig engem figyelj, s mindig légy jó közel, amíg rájössz, aki voltam már egy más ember.”


„Eljön a pillanat, amikor az egész már nem játék, és akkor vagy teszel egy lépést előre, vagy hanyatt-homlok elmenekülsz. Elfuthatnék, de az az igazság, hogy tetszik a csatamező.”


„Mi leszünk a legboldogabb nem szerelmes pár.”


„Nekem ne mondják meg azt, hogy mi a jó, mi az, ami kell... Azt majd magam veszem el!”


„Bezárlak a szívembe, míg újra nem találkozunk, és sohasem felejtem el azt, ami történt...”


„Igen. Elveszíteni a vágyainkat az valóban tragédia, de valóra váltani őket, azt hiszem ez az egyetlen esélyünk. Az idén szerelemre vágytam, arra, hogy feloldódjak egy másik emberben, legyőzzem a félelmeimet és újra érezni tudjak. Teljesült a vágyam, ha ez tragédia, ám legyen, minél gyakrabban kérek belőle. A világon semmiért nem mondanék le róla.”


„Fiatal vagyok, és tudom, a fiatal szívek nem lesznek örökké szomorúak!”


„Mert a legfontosabbat nem lehet senkinek megmondani. Mindenki egyedül tanulja meg.”


„Ha szereted őt, miért nem mondod meg neki? Lehet, hogy ő is így érez irántad. Lehet, hogy ő is karjaidba vágyik, csókjaidra szomjazik, csak túlságosan féltek a választól, ha feltennétek a kérdést...”


„Amíg átéljük a boldogságot, nehezen érezzük meg, de ha már elmúlt és visszatekintünk, hirtelen megértjük olykor elcsodálkozva, milyen boldogok voltunk.”


„A szerelem nem egy film. A jófiúk vesztenek. Mindenki hazudik. És a szerelem nem győz le mindent…”

„Az egész világ körülöttem azt bizonyítja szüntelen, hogy létezett, és én elvesztettem őt…”


„Félek bárkinek is elmondani, mennyire szeretem, mert akkor rájönnének, mennyire magányos vagyok.”


„Ugyan már, én nem szeretem Őt! - a legnagyobb hazugság, amit valaha mondhatsz, miközben a szíved majd megszakad, mikor tudod, hogy Ő mást szeret.”


„Csak a reménytelen szerelmes tudja, hogy mi a szerelem.”


„Van úgy, hogy két ember tökéletesen összeillik, csak rossz helyen találkoztak, rossz időben.”


„Hiába szeretjük egymást, ez csak barátság. Az egyik legjobb fajta. Egyszer majd rájövünk, hogy ez igazi szerelem volt. De addigra késő lesz.


„A boldogság csak ilyen. Csak átmenet, közjáték. Talán nem is egyéb, mint a szenvedés hiánya…”


„Egyszer majd mindent jóvá teszek, hogy ma bízz bennem, s élhess úgy, hogy nincs félelem.”


„Akkor nem keres, ha tudja, hogy őt akarom, de mikor már mást akarok, hirtelen eszébe jutok.”


„Ha csak eszembe jutott a hangja, a pillantása, mágneses vonzereje, akkor semmi mást nem akartam, csak vele lenni… de neki ez nem volt elég.”


„Eljön az idő, amikor ki kell lépj emberek életéből, ha nem is akarsz, mert nincs más választásod…”

„Aki voltam már más, de tényleg hibás, az oldal, mit fellapozni többé nem vágysz. De ha nem félsz, egy új lapon egy új sort találsz…”


„A szívnek egy régen ejtett seb épp úgy fáj, ne is ébressz fel, jobb volt úgy, hogy távol voltál.”


„Ha valakiben megbízol, abból két dolog lehet: egy életre szóló barátság, vagy egy életre szóló lecke…”


„A szerelem vak, a barátság pedig becsukja a szemét.”


„Mindenki azt hiszi, megváltoztam. De nem, nem változtam meg, csak ennyi pofára esés után már nem nézek el mindent!”


„Veled is volt már, hogy azért nem töröltél ki egy képet, mert ő is lájkolta? Hogy azért nem töröltél ki egy állapotot, mert ő is hozzászólt? Hogy azért nem töröltél ki egy számot, mert még ő mutatta? Hogy azért nem töröltél ki egy idézetet, mert rá emlékeztetett? Hogy azért nem tüntetted el az ő nyomait, mert képtelen voltál rá? Mint ahogy képtelen voltál arra is, hogy kiszeress belőle…”

„Azt hiszem, mondanom kellene valamit, bármit… Úgy értem, mint egy fickónak, aki író akar lenni, egyszerre csak úgy tűnik, hogy egyetlen szót sem tud leírni. De amikor valaki azt mondja neked, hogy valahogyan már nem hiányzol neki, és annyira elcseszted, hogy már nem számít, mit mondasz... nos, kell lennie valaminek. Valami, amit senki nem mondott még a világtörténelemben. Valami, ami megváltoztatja ezt az egészet. Mert ez nem az volt.”


„Hány valakit nyelt el a mély, s hány percet, mi nélküled élt? Így semmit sem ér…”