„Hogy mit kell tenni, vedd észre! A szavakat a tettek formálják egészre.”

„Soha ne bánd, ha lépni muszáj, és nem leszel egyedül, olyan egyedül…”

„Volt idő, mikor még nem voltál, s nem éreztem, hogy fájna, ha nem volnál…”

„Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.”

„Én már elterveztem mindent, egy életre elég a dolgunk, ígérem, nem lesz sok időnk egyedül lenni – úgy már voltunk...”

„Ne hallgass másra, csak a szív szavára, bárki is szól utánad, ne nézz soha hátra, menj a szíved után, nevetve vagy sírva, az életed úgyis úgy lesz, ahogy meg van írva…”

„Tedd fel magadnak a kérdést, mert még csak egy hajszál: megérte élned azért, hogy meghaljál?”

„A semmiből jöttem, és győzni akarok, nem én akartam ezt, de most már maradok. És nem hagyom, hogy eljátssz az életemmel, mert leélni énnekem kell.”

„Minden, ami számított, elmúlt az életben, tengernyi könny, hidd el, semmi sem véletlen.”

„Sokszor volt, hogy egymás mellett mentünk el, most végre húzz magadhoz közel…”

„Csak azért nem írok, mert kíváncsi vagyok. Kíváncsi vagyok arra, hogy jelentek-e neked annyit, hogy rám írj és beszélj velem!”

„Üvegfalon ki-kinéz, jön-e érte a vitéz? Világhíres királyfi, vagy helyette… akárki.”

„Az emberek nevetni fognak az álmaidon… aztán meg utálni fognak, amikor valóra váltod őket.”

„Mosolyog, utána elfordul. És arról ábrándozol, hogy lehet, ebben a mosolyban benne volt minden, amit ő képtelen kimondani…”