„Ha a vicceiden nevetek, attól még a haverod nem leszek.”

„Szóval ennyi volt? Minden álomnak, fantáziavárnak vége? Minden összeomlott? Mikor már azt hittem, valóság lesz... bele kellett rúgjál? A földbe taposd? De nem… most nem fogok a padlón feküdni és a törött álom darabkáival puzzelezni. Nem szabad. Erős leszek. Erősnek fogom mutatni magam, s bár a szívem lehet, megszakad, de dacos női büszkeséggel fogok elsétálni melletted, s könnycseppet elrejtő mosollyal nyugtázni, hogy: Igen, köszi, jól vagyok…”

„Nem vagyok más, csak egy jó barát, ki mindenkinek mindent megbocsát.

Ha valami fáj, hozzám jönnek sírni, de ha nekem fáj, nem hiszi el senki...”

„Csak próbáltam időt adni neked, hogy hiányolhass. Hogy rájöjj, szükséged van rám. Játszottam az elérhetetlent, csakhogy utánam rohanj, fogd meg a kezem, és azt mondd: tévedtem! Soha nem lett volna szabad elengedni… csak próbáltam időt adni neked, hogy hiányolhass… de sohasem tetted meg.”

„Néhány ember úgy gondolja, hogy csendes vagyok. Az egyik ok, hogy nem ismernek eléggé, vagy mert nem vesztegetem a lélegzetem azokra, akik idegesítenek!”

„A régi álmok jó álmok voltak. Ugyan nem váltak valóra, de jó, hogy voltak.”

„Oly szomorú egyedül lenni, valakit mindenütt hiába keresni. Valakit várni, ki nem jön többé soha, feledni valakit, lehetetlen csoda, mert akit szeretünk, nem feledjük soha…”

„Hiányzik az érzés, mit melletted éreztem, hiányzik az idő, mit veled tölthettem, hiányzik amit adtam, és amit cserébe kaptam, hiányoznak az emlékek és a veled töltött szép percek.”

„Ha szeretsz valakit, az nem csak arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved van hozzá, hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbaltázott valamit.”

„Nem az fáj, hogy hazudtál, hanem hogy többé nem hihetek neked!”

„Ott, ahol nincsen rizikó, nem is lesz nyeremény

Ha túl keveset vállalsz be, túl sokat ne remélj!”

„Fájdalom az, amikor a szerelem ott áll melletted, és te nem tudod elmondani neki, mit érzel, mert tudod, hogy reménytelen.”

„Ha nem tudsz dönteni két dolog között, dobj fel egy érmét. Amíg pörög a levegőben, észreveszed, melyik oldalnak szurkolsz jobban…”

„Egy jó barát hoz egy doboz fagyit, ha szomorú vagy, de a legjobb barát a képedbe nyomja a fagyit és azt mondja: Ébredj már fel! Egyébként is buzi volt!”

„Melyikbe nehezebb belenézni? A tükörbe vagy a szemembe?”

„Fogd már fel, hogy szeretlek te idióta, küzdök érted már mióta, de ha neked az a ribanc kell, akkor engem felejts el!”

„Van tartalék, láttam, nem egy csajt szédítesz… Ezen már hidd el, hiába is szépítesz!”

„Te biztos jobban érted azt, amit én érzek, de honnan látod bazdmeg, hogy melyik sebből vérzek?”

„Egy facebook üzenettel kezdődött és azzal is végződött.”

„Hello lányok! Hányan vagyunk hercegnő szerepben?

A hercegünk ugyanaz, a mesét én is bevettem.”

„Ha vége van, nincs mit tenni, de legalább viseld emelt fővel.”

Szív: Fent van cseten, ááááááá! 

Agy: Fent van cseten. Nem érdekel. Nem érdekel. Nem érdekel.

„Ha veszekszünk, legalább akkor őszinte vagy velem.”

„Nem a csillagokban kell keresni a sorsunkat, hanem önmagunkban.”

„Pár üveg sör után bárki lehetsz, még önmagad is.”

„Maga után hagyott egy aprócska kis levelet: Bocsánat drágám, de már szerettelek eleget.”

„Nem baj, menj csak vele! De amikor a tököd tele van vele, ne hozzám gyere!”

„Furcsa, mennyire fáj, amikor egy barát elköltözik, és amit hátra hagy, csupán a csend.”

„A katonák tudják, hogy bármelyik pillanatban meghalhatnak, és ezért nekik az élet állandó ünnep.”

„Csodálatos, hogy amikor nem vagy a saját utadon, mekkora pofonokat kapsz.”

„Nincs annál rosszabb, mintha már semmi más nem szeretnél lenni, csak az, aki voltál.”

„Olykor mindnyájunkat elfog a kétségbeesés, s ha legyőzzük, akkor jövünk rá, hogy milyen erősek is vagyunk valójában.”

„Sok olyan dolgot tettem már, amivel az emberek nem értenek egyet, de enyémek a választások, pont annyira, mint a következmények is.”

„Te vagy a legszebb ajándék, amit az élettől valaha kaptam. Tán jobbat érdemelsz, de neked én maradtam. Csak nézem az arcod, ahogy melletted fekszem. Talán nem vagyok jó, de hidd el, nagyon igyekszem.”

„Vannak pillanatok, amikor legjobb, ha az ember megelégszik azzal, amije van, nehogy mindent elveszítsen.”

„A ragaszkodás a szeretet legszerényebb formája. Sohasem pózol. A szerelemre vagy egy barátságra büszkék az emberek. Ám a ragaszkodó szeretet szerény, sőt szégyenlős.”

„Biztos vagyok benne, hogy senki nem vágyik annyira soraidra, mint én, és kétlem, hogy volna bárki is, aki nálam jobban megérdemli őket.”

„Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar.”

„Elmentél tőlem, és én hagytam, menj csak el! Hiába lett volna minden, ki menni akar, hagyni kell! Mosolyog hozzá az arcom, de mögé senki se néz. Játszani a közömbös embert, most látom, milyen nehéz!”

„Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél.”

„Megtapasztaltam, hogy a magány akkor a legerősebb, ha megpróbálunk harcolni ellene. Ha viszont nem veszünk róla tudomást, elgyengül.”

„Ez a legnyomorultabb érzés. Mikor hiányzik valaki. Körülnézel, nem érted. Kinyújtod kezed, egy pohár vizet keresel tétova mozdulattal, egy könyvet. Minden a helyén van életedben, a tárgyak, a személyek, a megszokott időbeosztás, a világhoz való viszonyod nem változott. Csak éppen hiányzik valami. ...S ha nagyon pontos és figyelmes leszel, ha idejében kelsz és későn fekszel, ha sokat vagy emberek között, ha elutazol ide vagy oda, ha belépsz bizonyos helyiségekbe, végül találkozol azzal, aki vár. Természetesen tudod, hogy ez a reménykedés egészen gyermekes. Már csak a világ végtelen esélyeiben bízol. Hol keressed? S aztán, ha megtaláltad, mit mondjál neki...? És mégis várod.”

„Cupido, ha legközelebb is csak engem találsz el, esküszöm, úgy seggbe rúglak, hogy gyorsabban repülsz, mint a nyilad!”

„A boldogsággal az a gond, hogy túl gyakran függ mások viselkedésétől!”

„Rosszul esett, nagyon rosszul. Nem gondoltam volna, hogy épp akkor, épp azért, épp te! Hideg zuhanyként ért, de nem mutattam. Rideg voltam, magabiztos. Úgy tettem, mintha egyáltalán nem érdekelne. Pedig fájt...”

„Nem csücsörítek, ha fényképezem magam, fiúkkal jobban kijövök, mint lányokkal, nem festem ki magam durván, inkább veszek fel egy tornacsukát, mint egy magassarkút, inkább olvasok, rajzolok, minthogy leigyam magam, inkább leszek egy fiú szemébe jó haver, mint egy hülye ribanc!”

„Nem marasztallak, nem vagy különleges. Csak nekem voltál az.”

„Én nem vagyok hülye, csak van humorom.”

„Három lehetőséged volt nálam: először, utoljára és soha többé!”

„A siker nem fogja lejjebb adni, nekünk kell felemelkedni hozzá.”