„A támasz, amelyet az ember az életben a leggyakrabban használ: a remény.”

„S ha majd hajnalodik, mindig visszapörgetem a szépeket, mert úgy felébredni, hogy vége, halála az életnek.”

„Mit bánom én, ha tiltják, csak mert Rómeónak hívják!”

„Trükkös az élet… Az ember mindig csak tervez, a sors meg csak nevet, és megad vagy elvesz...”

„Életemben először megértettem, hogy mit jelent az a szó, hogy bárcsak.”

„Attól félek, hogy én veled akarok lenni, és sokkal jobban vágyódom rá, mint szabadna…”

„Magadhoz szorítasz valamit, amit már régen elvesztettél…”

„Ordítanék, de nincs kinek, lelked gonosz, szíved jéghideg. Reménykedhetsz, de minek? Nem könyörülsz meg senkinek.”

„Mondd azt, hogy igaz volt minden… minden szó, amit elhittem…”

„Mottóm: Érj hozzá. Szorítsd magadhoz. Használd ki. Dobd el.”

„Valahogy szomorú, még akkor is, amikor nevet.”

„Ha hiányzik valaki, nézz fel az égre. Legalább tudhatod, hogy együtt vagytok alatta.”

„Abban a percben, amikor felfogtam, hogy Ő már nem az enyém, akkor szerettem a legjobban.”

„Boldognak kell lennie, nem számít, hogy milyen áron…”

„El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket.”

„Csak egy romantikus tahó, egy pali a sok közül, egy saját kis sztorival a világ elől menekül…”

„Arra a dologra van szükségem, amikor az ember agya kikapcsol, a szíve meg be…”

„Nem tudtam semmit sem leolvasni az arcáról, de valamit érzett, ha megpróbálta nem is mutatni.”

„Kamu világban kamu arcok, kamu szerelem, kamu harcok… de valós kudarcok.”

„Megrémiszt, hogy kellek neked, de még inkább, hogy kellenél…”

„Most csak verjen a szív, és fojtson a láz, és ne érdekeljen, ki mit magyaráz.”

„A boldogság nem egyenlő a szerelemmel!”

„Neked ez egy rohadt jó játék, nekem viszont érzelem, ami neked csak időtöltés, az nekem szerelem.”

„Vajon hány kegyelem mellett mentünk el, amit Isten meg akart nekünk adni?”

„Ne sírj, ne zokogj, ne félj, megszokod…”

„Megint beléptél az életembe, megint rólad álmodom. Már megint csak kételyeket adsz, itt hagysz... és csak magamat vádolom.” 

„Csak úgy tudlak nagyon szeretni, ha mindennap meg kell küzdenem érted. Csak úgy tudlak nagyon szeretni, ha minden nap be kell ezt bizonyítanom. Csak akkor leszel örökké az enyém, ha szabadon engedlek, és minden nap elveszítelek, hogy aztán reggel ismét megszerezzelek. Ha biztosan tudom, hogy az enyém vagy, akkor talán már nem is lesz szükségem rád.”

„Igen, ő volt az én szőke hercegem azon a bizonyos fehér lovon… de rá kellett jönnöm, hogy ebben a mesében nem én vagyok a királylány.”

„Ő az, kinek nem játék voltam, szeretett, s mégis feladtam. Majd feledtem, hazudtam, hogy nem is szerettem.”

„Azokat, kiket régen szerettem, a búcsúzást úgy ejtettem, hogy igazán nem is ismertem. Túl korán feladtam, talán szívemet jobb is, hogy nem adtam. Mondják, hogy a szerelem fáj, mégis hamar kihevertem a csalódást. Lehet, hogy vár még rám olyan, kitől a csók is más, de a szívtörésben ott van a halál..”

„A túl korán kimondott szavak nem biztos, hogy igazak, fegyverrel a kézben nem biztos, hogy bántanak, a bántó szavakban nem biztos, hogy támadnak, a könnyen jött barátok nem biztos, hogy maradnak.”

„Ha lenne mibe kapaszkodni, a sodródást tovább nem hagynám. Elég egy kéz, egy kődarab, vagy csak egy emlék, és erőtlenül is, de én kapaszkodnék. Csak tudnám biztosra, hogy te maradsz még…”

„Te nem tudod, milyen érzés egy darab papírnak kiönteni a szíved, aztán a szemedbe nézni, s megszólalni sem merni. Nem tudod, milyen érzés, ha szíved szívemre sosem talál. Nem tudod, mennyire fáj…”

„Sok szív tört már össze ostoba szavak miatt, de a kimondatlan szavak azok, amik a legtöbb szívet képesek összetörni…”

„Fogalmad sincs, hogy milyen ez az érzés, mikor fáj lélegezni…”

„Kisebb-nagyobb veszekedések, órákig tartó nevetések, ici-pici beszédszünetek, együtt töltött éjszakák és nyári szünetek… történhet bármi: tejben-vajban, trében-bajban, az igazi barátságok örökké tartanak!”

„Visszaemlékszünk azokra az időkre, amit együtt töltöttünk, és tudod, változhat az életünk, jöhet bármi, mi mindig barátok maradunk, örökké.”

„Azt mondják az idő mindent megold, de amikor nagyon fáj, az idő is megáll.”

„Halálos bűnt követtem el, mikor szeretni próbáltam…”

„Szereted-e még, ha csillagos az ég? Keresed-e még, hogy melyik a miénk?”

„Csak rohansz, menekülsz az éjszakában, pedig tudtad jól, hogy nem bízhatsz az ő szavában…”

„Néha mindent itt hagynék, nem szólnék senkinek, csak halkan eltűnnék. De úgyis visszafordulnék.”

„A sok véletlen mondat, ami kicsúszott és meghatott, a romokból felkapott pár tegnapot, boldoggá tett és elhagyott.”

„Bárcsak lehetne bántás nélkül szeretni.”

„Van néhány angyal, aki segít minket talpra állítani, ha a szárnyaink elfelejtik, hogyan is kell repülni. A hétköznapi életben ezeket az angyalokat barátoknak hívjuk.”

„Ment az úton csöndben, és vissza se nézett, felejteni tudott, lelkem porig égett. Leesett a földre jéggé dermedt könnyem, tudom, már nem látom, felejtsem el könnyen. Bezártam most szívem, arany a koporsó, akit én szerettem… Ő volt az utolsó.”

„Ki kellett volna nyitni a szemed és látni, hogy bolondultam érted…”

„Egy egész éven át harcoltál értem. Eljöttem, hogy most én harcoljak érted. Mindig azt mondtad, ellened játszom… de most mindent felteszek érted.”

„Újabb hónap, újabb évek, újabb mosolyok és könnyek, jön majd új tél, s lesz még új nyár, de olyan barát, mint te, sosem lesz más!”

„A veled együtt nevetőket könnyen elfeleded, de soha nem feleded el azokat, akikkel együtt sírtál.”