„Régen mindig egy szőke hajú, kék szemű hercegről álmodoztam. Mára rájöttem, hogy nem a hajszín és szemszín a lényeg. A lényeg ott bent van... bent a szívben.”

„A nők abba szeretnek bele, amit hallanak, a férfiak pedig abba, amit látnak: ezért sminkelik magukat a nők, és ezért hazudnak a férfiak...”

„Nem érdekel mit gondolsz, a véleményed a szememben semmi, mert nem mertél, amikor kellett volna mellettem lenni...”

„Azért vagyok szingli, mert Isten még írja a legszebb szerelmi történetet a számomra...”

„Nevetséges, amit most elárulok magának: én már annyira egyedül vagyok, hogy elbőgném magam a boldogságtól, ha valaki akarná, hogy vigyázzak rá. Valaki...”

„Amit a fényben láttál, arra a sötétben is emlékszel majd.”

„Tudod, az is lehet, hogy az ember akkor a legmagányosabb, amikor sokan vannak körülötte, de nincs ott az az egy, aki benne volt minden csöndben...”

„Ha mindenki elhagyott, és senki sem szeret már, gyere el hozzám és én szépen a füledbe súgom: nekem sem kellesz már!”

„Buta kis bohócként álmait kereste, de rájött, hogy igazán senki se szerette...”

„A fiúk már az oviban tudják, hogy az aranyhajú királylány nem létezik. A nők felnőtt fejjel is várják a szőke herceget fehér lovon...”

„Ha valaki kapcsolatban van facebookon, mindenki lájkolja, miközben a háttérben egy valakinek megszakad a szíve...”

„Leszek egy emlék, míg gondolsz rám

Leszek egy akadály a feledés útján

Dobj ki szívedből, ha útban vagyok

Csak egy emlék vagyok: tűrök, majd meghalok.”

„Annyira nehéz, amikor csak egy egyszerű kérdést szeretnél feltenni, de közben rettegsz attól, hogy hallani fogod a választ.”

„Amikor megszülettél, az Ajándékozótól kaptál egy érzékeny szívet. Font hozzá egy ezüstszálat is. Innenső végét a te szívedhez, túlsó felét ahhoz a másik szívhez kapcsolta, végül összekötötte őket. A két kicsi szívből egy nagy szív lett. Bármilyen távol vagytok egymástól, ez az ezüstszál nem szakadhat el soha.”

„Én várok. Rád. Sokat. Mindennap. De ez nem elég. Ha nem jössz, elhagylak. Sírva. De megteszem. Hiányozni fogsz. De megteszem. És másra fogok várni. Akire talán várnom sem kell majd...”

„Vannak pillanatok, amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól, csak azért, hogy mindketten megértsék, milyen sokat jelentenek egymásnak.”

„A megtörtént találkozások nem fájnak soha. A meg nem történtek annál inkább.”

„Szeretni nem divat már. Istenem, hány búcsúzást adsz, míg egyetlen találkozást?”

„Egy pillanatig mégis majdnem hagytalak menni. Vagyis, hagytalak is, de majdnem otthagytalak az erdő szélén egyedül. Hogy ne legyen választásod. Hogy ne a tiéd legyen az a választás. Egy pillanatig látni akartam, ahogy magadra maradsz a félelmeddel.”

Fiú: Szeretlek!

Lány: Ezt azért mondod, mert még nem találkoztál a barátnőmmel. Ő sokkal csinosabb, mint én. Épp mögötted áll.
...A fiú hátrafordul, és azt mondja: De hát nincs is itt senki!
Lány: Tudod, ha igazán szeretnél, nem fordultál volna meg...

„A szívem pontosan itt volt...”

„Ha majd az életben fáj valami nagyon, ne mondd senkinek, hogy kacagjon azon. Borulj a párnádra egy csendes éjszakán, s ott sírd ki magad, szívből igazán. Mert ha az életben boldog akarsz lenni, meg kell tanulnod tűrni és szenvedni. Csalódni kell, hogy újból szeressünk, gyűlölni kell, hogy boldogok lehessünk. Meg kell tanulni nevetni, feledni, sírni, valakit elküldeni, visszahívni… Csalódni kell százszor, ezerszer, hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!”

„Néha el kell futnod, hogy lásd, ki az aki utánad futna...”