„A remény a legrosszabb gonosz, mert elnyújtja az emberek szenvedését…”

„Zárj be néhány ajtót! Nem büszkeségből, tehetetlenségből vagy arroganciából, hanem csupán azért, mert már nem vezetnek sehova.”

„Furcsa dolog, de ha az ember fél egy közelgő eseménytől, és szívesen lelassítaná az idő múlását, akkor hajlamos rá, hogy még jobban felgyorsuljon.”

„Dönts! Adj lendületet az életednek. Ha nem döntesz, majd mások döntenek a sorsodról.”

„Az ember változik a korral: megjön a kedve az állandóságra!”

„A világért sem panaszkodom. Sosem voltam panaszkodó fajta. Énszerintem, ami rámérettetett az emberre, azt viselnie kell. Bele kell törődni a megváltoztathatatlanba.”

„Én nem életben akarok maradni, én élni akarok!”

„Feladni azt, amit akarsz, valamiért, amit nem: ez az áldozat. De sohasem kötelező!”

Lemondhat-e, oh, mondd, a szerelem?

Most már tudom, nem élhetek veled,

S tudom, hogy nélküled sem élhetek!

Én nem tehetek róla, oh, te sem!

Üdvünk, csapásunk volt a szerelem.

Bocsáss meg és feledj: Isten veled.

Legyen örökre áldott a neved!

„Az asszonyt semmi sem téríti vissza férjéhez annyira, mint az a házasságtörés, amelyben csalódott.”

„Ne légy elfogult és ne feltételezz. Kételkedj mindenben.”

„A harmadik felbukkanása egy párkapcsolatban ahhoz hasonlítható, mint amikor egy ember egy üres borospohárral a kezében összetalálkozik valakivel, akinek a kezében egy üveg bor van.”

„Azt mondják: hol szorít a cipő, nem tudja más, csak a viselő.”

„Hiába szelídíted meg a tigrist, attól még a farkát csóválni fogja.”

„Egy újabb év, ahogy búcsút int nekem, azt mondta, érdekli, de nem könnyes a szeme.”

„Te szíveket gyógyítasz. Szó szerint kívülről-belülről ismered a szívet. Mit lehet tenni, ha valakinek megszakad a szíve? Arra van gyógymód?”

„Túl fiatal, túl hülye voltam, hogy észrevegyem, hogy virágot kellett volna vennem neked, és fognom a kezed. Minden időmet neked kellett volna szentelnem, amikor megvolt rá az esélyem. El kellett volna vigyelek minden buliba, mert te csak táncolni akartál, és most mégis táncolsz, de egy másik férfival. Tudom, hogy valószínűleg nagyon is elkéstem, azzal, hogy megpróbáljak bocsánatot kérni a hibáimért, de csak azt akarom, hogy tudd: remélem, ő vesz neked virágot, remélem, ő fogja a kezed, hogy minden idejét neked szenteli, amikor még megvan rá az esélye. Hogy elvisz minden buliba, mert emlékszem, mennyire szerettél táncolni. Hogy megtesz mindent, amit nekem kellett volna, mikor még a te embered voltam…”