„Ki vagy te? Gyakran felsikoltok, hogy lángra gyullaszt tűzöled, s érzem, nem voltam sohase boldog, s mi hozzád fűz, csak gyűlölet...”
2013. február 8., péntek
„Arra születtem, hogy a határaimat feszegessem, és átlépjem őket. Hogy magam alakítsam a sorsomat, és megéljem minden egyes pillanatát. Hogy ne hagyjak elmenni magam mellett lehetőségeket, hogy tartozzak valahová, mégis különálló személyiség legyek. Hogy csalódjak, veszítsek, nyerjek, szeressek. Hogy tudjak, akarjak, merjek, próbáljak. Mert ha nem próbálom meg, életem végéig kísérni fog az a bizonyos 'mi lett volna, ha? ' kérdés, amit a világon a legjobban utálok.”
2013. február 4., hétfő
„A szerelem nem történik meg csak úgy egy olyan lánnyal, akinek a reményei álmodozáson alapulnak. Igazság szerint mindenkinek van valami gondja, de hogy kitaláltam egy álompasit, aki tökéletes, az mind közül a legnagyobb gond... A szerelem olyanokhoz jön el, akik elég reálisak és okosak, hogy megnyissák a szívüket és az eszüket, és akik belátják, hogy egy igazi kapcsolat az egy valódi csoda. Én nem találtam még ilyen kapcsolatot, de talán sikerült leráznom a képzeletbeli lovag árnyát és rátaláltam önmagamra.”
„Amint rájövünk, hogy a párunk nem szeret minket, nagyon bátornak kell lennünk, és véget kell vetnünk a kapcsolatnak, még mielőtt ő szánná rá magát erre a lépésre. Persze rossz érzés lesz, hogy elveszítjük, viszont így megőrizhetjük a méltóságunkat, és egy nap majd ráébredünk, mennyire helyes döntést hoztunk akkor.”
„Ha valóban megtaláltuk a tökéletes párt, akkor a jövőre vonatkozó fontos kérdések előtt mindenképpen érdemes várni legalább egy évet. Végül is mi az a tizenkét hónap egy egész élethez képest? Hova a nagy sietség? Miért nem állunk meg, és élvezzük ki az együtt töltött időt, mielőtt a mindennapi élet terhei ránk nehezednének?”
„Nem kell tengerentúlra elmenni ahhoz, hogy valaki pihenjen. Gyönyörű országunk van. De aki nem szeretne itthon pihenni, az elmehet bárhová, nem kell hozzá vagyon, csak elhatározás. Hányan vágyakoznak arra, hogy lemenjenek a tengerre? Életükben nem voltak a tengeren. Egy pénteki estén az ember a nyugatiban felszáll a vonatra, és szombat reggel leszáll Rijekában. Este Nyugati, reggel kinyitja a szemét: az Adria ott hullámzik a lába előtt. Ott van a kikötőben, sós tengeri illat, sirályok az égen, a halászok jönnek vissza a tengerről a zsákmánnyal, pálmafák. Vasárnap este meg vissza. Két nap alatt az álmok valósággá válnak.”
„Ha valaki még az esküvője napján is bizonytalan, akkor tuti, hogy nem a helyes úton jár, és épp egy hatalmas hibát készül elkövetni. A házasság és a gyereknevelés még akkor sem sétagalopp, ha az ember biztos abban, hogy megtalálta a tökéletes párt. Őrültség belevágni, ha még ebben sem lehetünk biztosak.”
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)