„Előbb döntsd el, hogy mit
akarsz, mert az ígéreteket már unom.”
2012. február 18., szombat
„Nem
tudom, nektek feltűnt-e, de például a frissen szakított embereknél van egy
visszatérő viselkedésmód: féktelenül buliznak, mosolyognak és bizonygatják,
hogy minden szuper. Ez a hozzáállás szöges ellentéte a mélységes önsajnálatnak,
hiszen ha egy-egy trauma után belecsapunk az életbe, nem is marad időnk
gondolkozni és vergődni. De hiszen épp ez a cél: teljesen mindegy, mi történik,
csak ne kelljen szembe nézni a kudarccal. Jogosan kezdünk kételkedni a kimondott
szavak hitelességében… 'Én jól vagyok, komolyan!'”
Fiú:
Végeztünk… ennyi volt.
Lány: Hogy mi?
Fiú: Már nem szeretlek.
Lány : Ne…
…1 évvel később találkoznak…
Fiú:
Ejha, milyen gyönyörű vagy! Beülhetnénk valahova beszélgetni!
…oda lép egy másik fiú a lányhoz, és átkarolja a derekát, majd azt mondja:
Igen,
gyönyörű, de nem ér rád, mert épp velem fogja megünnepelni, hogy 3 hónapja
együtt vagyunk!
Hiába mondom,
úgysem érted…
Hiába minden,
úgysem érzed…
Itt a vége, a
pontot kitettem.
Kettőnk közül te
vagy az, ki hitetlen.
Nem érdekel
többé, könyörögni nem fogok.
Az érzések
skálája miattad oly kopott.
Nem játszhatsz
velem, nem vagyok barbi
Ha velem akarsz
játszani, ez lesz a rémálom party
Padlóra
küldelek, nem vagyok gyenge
Fogsz te még utánam
sírni minden áldott este!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)