„Hogyan tudnálak feledni, ha te tanítottál meg szeretni?”

„Minden mosoly mögött van egy kis fájdalom, minden hagyjál békén mögött ott lapul az, hogy szükség van Rád. Minden rosszban rejtőzik valami jó. Minden nem félek mögött, ott van az, hogy igen is vigyázz rám. Minden bezárult ajtó után kinyílik egy ablak. S talán minden könnycsepp után az arcunkra mosoly ül. Minden bántásban lesz egyszer megbocsájtás…”

„Vajon elvárhatjuk-e valakitől, aki kívülről lát egy kapcsolatot, hogy megértse, mi történik két ember között?”

„Hiányzik egy eltűnt barát, hiányzik a mosolya, a történetei, de leginkább a hazugsága, amikor azt mondta, hogy örökre bízhatok benne…”

„Ha bejössz neki, nem nyomulsz. Ha nem, akkor akármit csinálsz, nyomulsz.”

Nem hazudik a szemem, de ez szerintem látszik

Nem vagyok olyan ember, aki más érzéseivel játszik

De tévedek néha és benned nagyot csalódtam

Mért jöttél vissza hozzám, ha csak pótlék voltam?

Hogy szóba álltam veled, megbántam legalább százszor

Értsd meg végre, hogy nekem már nem hiányzol!

Annyit adott nekem, amennyit csak lehetett

Örökre bennem marad, mennyire szeretett…

„Sajnálom, hogy olyan egyhangú és szar az életed, hogy az enyémmel kell foglalkoznod.”

„Igazából, félek. Igenis rohandtul félek. Olyan vagyok, aki ha közel kerül valakihez, azt eltaszítja. Mert félek szeretni...”

„Nem fájt, vagyis nem éreztem. Olyan volt, mintha beadtak volna egy csomó érzéstelenítőt. De úgy látszik, hogy ma elmúlt a hatása. Már megint sajog. Hogy kell lecsillapítani? Már minden létező dolgot kipróbáltam, de egyik sem használt. Még mindig ugyanott tartok, még mindig szánalmasnak érzem magam. Nem múlik… Már csak egyetlen dolog maradt. Várom, hogy megszűnjön, és addig keresek magamnak egy hiteles álarcot, ami mögé elbújhatok, ameddig csak lehet…”

Nem kell a bocsánatod, mert jól meg vagyok nélküled

Nem várlak vissza többé, mert nem lesz több szédület

Nem lesz fellángolás itt, mert már nyitva a szemem

Nem kell a mosolyod, és nem kellesz Te sem…

„Elég volt mindenből, ami eddig fájt!”

Te rohadtul nem vágod, hogy kell élni

Neked csak ez számít: kefélni, kefélni…

A nőket semmibe se veszed, csak holmi értéktelen tárgynak

Tudod mit, szívem, kellesz a gyásznak!

„Addig könnyű volt az életem, amíg nem tudtam, hogy létezel.”

„Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet.”

„Régen mindig féltem, hogy mi lesz, ha majd nem felelek meg neked. Ma már nem érdekel… Nem számít, mit gondolsz rólam. Már csak az bánt, hogy mennyire nem feleltem meg magamnak.”

„Az egyetlen férfi, akiért sírni fogok ezután, csakis az apukám lesz!”

„Nem hívhatsz fel azzal, hogy hiányzom, ezt nem telefonon akarom megbeszélni. Ne írj sms-t, és ne írj e-mailt, és ne írj semmit a falamra. De ha tényleg hiányzom, akkor nőj fel és ülj be a kocsiba, és gyere ide!”

„Mindig egyet keresel, csak azt az egyet, ami soha nem tűnt el, és soha nem lesz meg…”

„Elvileg te más vagy, nem az átlag, de én nem látlak másnak, hiába vártad.”

„Istenem, pedig már fogtam a kezed, csak nem mertem mondani: Szeretlek! Szeress!”

„Mindenki azt mondja: 'Felejtsd el, vége. Jobbat érdemelsz!' Hát oké, jobbat érdemlek, talán… Na de hogyan is felejtsem el?! Ezt valahogy senki sem tudja megmondani…”

„Ha tehetném, meghalnék egy napra, és odafentről nézném meg, kik az igaz barátaim, akiknek hiányoznék, és kik azok az álszent 'barátok', akik folytatnák az életüket, mintha sosem történt volna, azt gondolva: helyette is lesz másik…”

Az olyanok, mint te, mind magányosan végzik

És a boldog párokat nyál csorgatva nézik

A lényeg, hogy az ágyadban mindig lesz egy kurva

Akit megkedvelsz, és holnap már a legjobb haverod kúrja.

„Bármilyen megmérettetés megoldása mindig azzal kezdődik, hogy elfogadom azt az állapotot, amiben vagyok.”

„Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem, elvesztettem valamit. Otthon fiókokat nyitogatok, leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át. Máskor rajtakapom magam, hogy felhívok telefonon embereket, valamilyen ürüggyel faggatom őket, másról beszélek. Valamit elvesztettem.”

„Aki állatot csinál magából, az megszabadul az emberi lét fájdalmától.”

„Meglát. Megismer. Megkíván. Megszeret. Veled van. Érez. Tervez. Gondolkodik. Megszokja. Hozzánő. Veszekszik. Kibékül. Rájön. Nem érti. Veszekszik. Gondolkodik. Veszekszik. Nem érti. Szakít. Kibékül. Rájön. Nem látja be. Szomorkodik. Kibékül. Megszokja. Veszekszik. Veszekszik. Veszekszik. Szakít. Kinevet. Kibékül. Azt hiszi. Veszekszik. Megaláz. Szakít. Rájön. Szeret. Elkésik. Véget ér…”

„Ha nincsenek ellenségeid és kritikusaid, nem is vagy igazi egyéniség.”

Egyszer mindennek, mindennek vége

És úgy emlékszel majd rá, mint egy szép mesére

Tudom, hogy nem akarod, senki nem akarja

De tovább kell lépj, tovább kell lépned rajta…

„Semmit sem tehetünk. Egy napon majd elmúlik a szerelem. Hívás nélkül jön, kérés nélkül megy. Nem tehetünk semmit sem.”

„Megbántottál, kihasználtál és csúnyán átbasztál, de aztán rájöttél… mégis jobb voltam, mint a semmi.”

„Megadtam az esélyt ezerszer hidd el, de aztán rájöttem, nincs kivétel. Mától már mindegyik ugyanolyan, a szívemet messzire eldobtam, hogy ne találja meg senki sem. Szerelem? Ezt a szót nem ismerem…”

„A bátorság azt jelenti, nem félünk a bírálattól. Magunkra támaszkodunk, készek vagyunk vállalni tetteink következményeit és okulni belőlük. Azt jelenti, bízunk magunkban, és elmerjük vágni azokat a zsinórokat, melyekkel mások a szeszélyeik szerint akarnak rángatni.”

„Én angyal vagyok szárnyak nélkül, te meg egy köcsög szív nélkül.”

„Tudod ezzel az egésszel megint az a baj, hogy mire te rájössz, hogy volt egy buta kislány, aki bolondult érted, és mindent megtett volna a szerelmedért, addigra késő lesz, mert én már rég elfelejtettelek.”

„Mindenki megmondja, mit csinálj, mi a jó neked. Nem akarják, hogy Te találd meg a válaszokat, azt akarják, hidd el az övéiket.”

„Igyekszem vidámságot színlelni, amikor pedig nem vagyok vidám, leplezni a szomorúságomat, hogy ne okozzak bánatot azoknak, akik annyira szeretnek, és annyira aggódnak értem.”

„Meguntam a várakozást, így könnyen lehet, hogy amíg én majd a whiskym, Te a könnyeid nyeled.”

„Ilyen az élet - mondta a bohóc, és könnyes szemmel felrajzolta a mosolyát.”

„A barátok azért vannak, hogy a szemedbe mondják, hogy 'mekkora hülye voltál', amikor más nem meri.”

„Ha valakinek nem egyértelmű, hogy te vagy a mindene, akkor neked legyen egyértelmű, hogy nem ő kell neked!”

„Azt mondtad, hogy szeretsz, hogy kellek neked

De mikor a bugyim nem csusszant le, már a nevem is elfeledted.”

„Az igazi szeretet ott kezdődik, ha én tiszteletben tartva elengedem azt, aki szeretne elmenni, bármennyire is fáj nekem…”

„Aki ott maradt, neki jobban fáj…”

„Lépj hát tovább, és vissza már ne nézz! Bár szakad a szív és fáj, ha most elmész. Lelkem erős, de míg rendet tesz, lehet, neked már késő lesz.”

„Hittem, hogy ez több, ez jobb, ez más lesz. De tévedtem.”

„Nem vagyok féltékeny típus, de ha ránézel, meghalsz bazdmeg!”

„Szeretni őt egy újabb esély, hogy a szívem összetörjön, de az egyetlen esély, hogy újra boldog legyek.”