„Fiatalságom során szabad voltam, de nem éreztem magam szabadnak. Volt időm, de nem tudtam róla. Szerettek, de nem éreztem.”

„Mindig így érzed, hogy csak egyetlen embert tudsz szeretni a világon. De aztán találsz valaki mást, majd pedig őrültségnek fog tűnni, hogy valaha is aggódtál emiatt.”

„Őrült az, aki elvan a szánalmas kis életével, mikor egy oroszlán van bezárva a testébe, és nála

van a kulcs.”

„Gyermekként álmodtam, és azt hittem úgy lesz...”

„Míg mások tetteikkel, kinézetükkel akarnak kitűnni a sorból, hogy felfigyeljenek rájuk... addig én szépen meghúzódok egy sarokban, míg valaki rám nem talál...”

„Nekem ami a szívemen, az a számon, és nem a facebook állapotomon!”

„Tudod, én szeretem a színes dolgokat, de a kétszínűségtől hánynom kell!”

„Most már tudom, ki merem jelenteni, ha az embernek határozott célja van, képes mindenre, sok olyan dologról le tud mondani, aminek azelőtt fontos és nagy jelentőséget tulajdonított.”

„Néha csak az segít minket át a nehéz dolgokon, ha elképzeljük, milyen volna az a világ, amelyben teljesülhetnek az álmaink.”

„A tenger végtelen szabadságával szemben nem az a lényeg, hogy hajód legyen, hanem hogy legyen hová menned, legyen egy álom, egy kikötő, amiért érdemes átkelned azon a rengeteg vizen.”

„Álmodban zenét hallasz, hallani fogod még akkor is, mikor felébredsz, és sírás fojtogat majd, mert tudod, sosem lesz nyugalmad, míg újra meg nem hallod.”

„A hamis barátok olyanok, mint az árnyékunk: miközben sétálunk a napsütésben, szorosan velünk tartanak, de azonnal elhagynak, amikor árnyékba érünk.”

A fiú indult, útra kelt,

egy igaz szív sosem felejt.

Nincs már sok emlék,

csak pár levél,

ő sem hisz már, de még remél.

Elmúlt sok év, s nem írt a lány,

nem válaszolt a régi szám.

Virágot ő már máshol hajt

s nem hallja már a régi dalt.

„Az élet sokféleképpen próbára tudja tenni az ember kitartását: vagy azzal, hogy nem történik semmi, vagy azzal, hogy minden egyszerre történik.”

„Néha normálisnak tettetem magam. Aztán unalmassá válik. Szóval újra önmagam leszek.”

„Nem lehetsz mindig hibás, nyisd ki a szád, üvöltsd: Kapja be a világ!”

„Néha könnyebb lenne feladni, mint küzdeni…”

Ő az, aki megmondja a szemedbe, ha szép vagy éppen, vagy enyhén ronda. Ő az, aki elmondja, ha hülye picsa vagy. Ő az, aki nem féltékeny rád. Ő az, aki nem fog hisztizni veled egy másik pasi miatt. Ő az, aki megvéd vagy verekedik, ha bajban vagy, vagy valaki bánt. Ő az, akiben megbízol és elmész vele bárhová, mert biztonságot nyújt. Ő az, aki pasi szemmel megmondja a kiszemelt pasiról, hogy érdemes-e vele kezdeni, vagy sem. Ő az, akivel hatalmasat bulizol, de ha részeg vagy, akkor addig haza se visz, míg jól nem vagy. Ő az, aki nem használna ki soha. Ő az, akinek a családja nem találgat, hogy szerelem, hanem szinte családtagnak tekint. Ő az, akivel nevettek minden baromságon. Ő az, aki mer utánad inni vagy megossza veled a fagyiját. Ő az, aki bátyád helyett bátyád. És ő az, aki a barátod.

...mert fiú és lány között VAN barátság...

„Az igaz barátság ott kezdődik, hogy ott vagyunk egymásnak a rossz időszakokban is.”

„Bármit megkaphatsz, amit csak akarsz, ha hajlandó vagy feladni a gondolatot, hogy nem lehet a tiéd.”

„Vajon lehet-e jövőnk, ha a múltunk a jelenünk?”

„Megtanultam, hogy az emberek elfelejtik, amit mondasz, és elfelejtik, amit teszel. Az egyetlen dolog, amire emlékezni fognak, az, hogy milyen érzéseket váltottál ki belőlük.”

„Nincs háború hallottak nélkül.”

„A szívemben még mindig téged hívlak. És akármennyire is fáj, nem adom fel, míg nem válaszolsz.”

‎„Aki nem tud szembenézni a múltjával, arra van ítélve, hogy örökké megismételje.”

„Még nem jött el az ideje. Még nem. De már nem tűnt lehetetlennek, hogy egy napon valamelyikünk telefonál, és a másik alig várja ezt a pillanatot.”

„Amíg nincs senkid, attól félsz, nem is lesz. Ha már van, attól rettegsz, valaki elveszi vagy valami miatt elveszítheted őt. Minden szorongás valójában a veszteségekről szól.”

„Megdöbbentő, hogy egy látszólag jelentéktelen cselekedet vagy esemény, miként képes egész életeket megváltoztatni.”

„Két lábon állsz egy szakadék szélén, de Te így is többre vágysz az életed végén, hát gyerünk, mire vársz?

Már csak egy lépés!”

„Akkor sosem jön csoda, mikor kéne. De mikor nem számítasz rá, akkor lesz csak igazán csoda!”

„Sokáig azt hisszük, hogy a Végzet mennydörgésszerűen köszönt be, görögtűzzel, istennyilával, kürtökkel és oboákkal. Aztán egy napon megismerkedünk vele, s megtudjuk, hogy sokkal jobb modorú. A tüdőrák, a nyomorúság, a megalázás, a halálos szerelem egészen csendesen jelentkeznek, mintegy kopogtatnak, halk hangon kérdik: "Szabad?" S aztán belépnek.”

„Mosolyogva mondom: baszok rátok, kikre azt mondtam egyszer: barátok!”

„De a sorsunk úgy van írva, néked jönni kell, nékem meg várni rád.”

„Mi van az olyan dolgokkal, amiket képtelen vagyok megbocsátani? - Akkor bocsáss meg magadnak, amiért nem vagy képes rá. És a megbocsátás megbocsátást szül.”

„Eldöntöttem, melyik életet választom, most már szeretném elkezdeni élni.”

„Néha sírsz, néha nevetsz. Néha könnyekkel küszködve szeretsz.”

„Ha nem ismered a múltamat, akkor ne pofázz bele a jövőmbe!”

„Szeretnék radírozni a múltban, jobban kiszínezni a jelent, és kedvemre megrajzolni a jövőt.”

„A lehetőségek ajtaja gyakran olyan hirtelen tárul ki és zárul be újra, mint a valódi ajtók viharos időben. Készen kell állnunk, hogy belépjünk, amint alkalom kínálkozik.”

„Ha kalandokra vágysz, le kell mondanod a biztonságról. Vagy válaszd a biztonságot, de akkor elégedj meg azzal, amid van.”

„Egy próbát minden megér, viszont igazán kevés olyan dolog van, amiért érdemes küzdeni.”

„Az élet egy nehéz út, de ha a végére érsz, elmosolyogsz és annyit mondasz: megérte…”

„Amikor iskolába mentem, és megkérdezték, mi akarok lenni, ha nagy leszek, azt írtam: "boldog". Azt mondták, hogy rosszul értelmeztem a kérdést. Azt mondtam, rosszul értelmezték az életet.”