2012. augusztus 5., vasárnap



„Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és lényeddel.”


„Az életben sokszor lesznek olyan helyzetek, amikor félni fogsz. A félelem érthető, de ha nem dolgozol azon, hogy legyűrd, nagyszerű dolgokat veszíthetsz el.”


„Soha nem mondhatja az ember, hogy készen van, mert mindig van újabb és újabb, amiért érdemes megint nekikezdeni, és amiért érdemes felkelni és tenni.”


„Onnan tudhatod, hogy valakinek igaza van, hogy védekezésbe mész át.”


„Őszintének lenni pofonegyszerű, ha nem félsz attól, hogy ez által elveszítesz valamit.”

„Néha az a legjobb orvosság a furcsaságra, ha azt színleljük, hogy minden rendben van. Vannak helyzetek, amikor a 'játsszuk-meg-magunkat-amíg-nem-tisztázunk-mindent' az egyetlen célravezető módszer.”

„Adódhatnak az életben olyan helyzetek, amikor az embernek jó egy időre egyedül maradnia, befelé szemlélődnie, elszámolni önmagával. Valamiféle belső megtisztulást átélnie. Ez a lehetőség nem adatik meg annak, aki retteg ötpercnyi csendtől, magányosságtól is, aki, ha egyedül van, bekapcsolja a rádiót, magnót, mert nem tud háttérhangok, képek nélkül élni.”


„Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz – csakis az, hogy mit gondolsz minderről.”


„Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsinkkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette.”


„Mosolya úgy szíven talált, feledni őt nem akarom, de üresen telnek a napok, hisz nem látom őt most már sehol…”


„Mások rólad alkotott véleménye nem kell, hogy a te valóságoddá váljon.”


„Amikor rájössz, hogy csak te erőltettél egy kapcsolatot. Akár baráti, akár szerelmi, csak te akartad igazán, és ha te nem keresed fel ezt a személyt, akit fontosnak tartasz, ő már rég elfelejtett volna. Szomorú, amikor rájössz, hogy csak megerőltetést jelentesz egy számodra fontos embernek…”


„Minden film, minden regény azt sugallja, hogy várjunk az igazira… Van, hogy csak a cél lebeg a szemünk előtt, és nem vesszük észre a jeleket. Összetévesztjük az érdeklődést a közönnyel. A komolyat a komolytalannal. Persze az is előfordulhat, hogy nem jól végződik a dolog. Lehet, hogy egyedül maradsz… Nehéz lesz, de lassan rájössz, hol szúrtad el, és újrakezded. Megkönnyebbülsz, mert tudod, hogy valami jobb vár rád. És ez a történet is jól végződik, hiszen továbbléptél. Van még egy eset: ha a sorozatos visszautasítások, a hiába várt telefonok, a rosszul értelmezett jelek, a kínos helyzetek, a hatalmas káosz ellenére… soha, egyetlen percre sem adod fel a reményt.”


„Vannak helyzetek, amelyekben az ember akarva-akaratlan is megkedveli a másikat.”


„Próbáljátok meg úgy itt hagyni ezt a világot, hogy jobb legyen, mint ahogy kaptátok.”


„Egyetlen ember sem léphet kétszer ugyanabba a folyóba, mert az már nem ugyanaz a folyó, és ő már nem ugyanaz az ember.”


„Senki nem bánthat engem, ez ugyanis az én dolgom - és a gondolataimmal teszem…”


„Amíg azt teszed, amit eddig, azt kapod, amit eddig.”


„Hiába mondják, hogy ne a szívedre hallgass, hanem az eszedre, mert ha egy csepp eszed van, a szívedre hallgatsz!”


„Barátságot ajánlani, ha szerelmet kérünk: a legkegyetlenebb.”


„Bárcsak láthatnád, hogy mennyi minden történt velem... sokat gondolok vissza a múltra.. hiányzol, hiányzik a mosolyod, s mindig elkezd könnyezni a szemem, valahányszor eszembe jutsz.. valahogy úgy érzem, továbbra is mellettem vagy... a szívem sosem fog elengedni.”

„Minden csodálatos lány mögött van egy srác, aki rosszul bánt vele, és erősebbé tette őt!”

„Hiába fáj, menned kell már. Ne sírj, hisz eddig sem fájt, hogy hazudtál… Majd elfeledlek és boldog leszek… 10 perced van, hogy mindened összeszedd!”


„Csak várom a percet, mikor újra láthatom…”


„Furcsa, hogy egy gyermek mennyire felerősíti a késztetést, hogy jobb ember legyen valaki.”


„Honnan tudod, hogy nincs szükséged valakire? Onnan, hogy hiányzik az életedből. És honnan tudhatod, ha szükséged van rá? Onnan, hogy valóban része az életednek. A szeretteid jönnek-mennek, és ezt a folyamatot nem te irányítod. Te annyit tehetsz, hogy jól érzed magad, akár jönnek, akár mennek.”


„Attól, hogy beképzelten röhögsz és erőlteted a szűk látókörű véleményed, még nem neked lesz igazad.”


Szép barátság volt, amíg élt
Most elmúlt és hamvába holt
Ami szép volt benne, tovább él
De utadat nélküle kell folytatnod
Menj és vissza se nézz
Hiszen búcsúzni mindig nehéz…

„Semmi sem égeti úgy a szívet, mint az üresség, ha valamit, valakit elveszítünk, mielőtt ráébrednénk, mennyit jelentett nekünk.”


„Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.”


„Ha azt akarod, hogy emlékezzenek rád halálod után, írj valamit, amit érdemes elolvasni, vagy tégy valamit, amiről érdemes írni.”


„Ma még mosoly, holnap könnyek. Ma még nehéz, holnap könnyebb. Láttam egy álmot, harcoltam érte, elhagyott az erőm, feladom, vége…”


„Ha elindulsz csak úgy cél nélkül, éld az életed végre ész nélkül.”


„A tapasztalat szerint ahhoz, hogy szivárványt láss, el kell viselned az esőt.”


„Megérdemli az édest, aki megízlelte a keserűt.”


„A legrosszabb fajta magány, megfosztva lenni az őszinte barátságtól.”


„Rossz látni, hogy elérhető vagy, és rám sem írsz.”


„Felejteni tudnék, de még képtelen vagyok, kevés így az idő, mit a felejtésre kapok.”


„Az életben soha nem az számít, hogy hányan néznek fel rád, hanem az, hogy kik azok, akik soha nem fognak lenézni!”


„Tudom, hogy én jöttem rá későn, én késtem el, és ezzel elveszítettelek. Elveszítettelek úgy, hogy meg sem kaptalak…”