„Zárd ki a világot és foglalkozz kicsit a lelkeddel, az elméddel. Gondolj a megoldatlan problémáidra, a dolgokra, amikre néha gondolni sem mersz… Talán, mert félsz szembe nézni velük, mert úgy érzed, nem vagy képes őket megoldani, és ezért félreteszed őket. És egyszer csak azt veszed észre, hogy egy kupac megoldatlan problémán ülsz és úgy érzed, megőrülsz a rád nehezedett súlytól. Sajnálod magad és átkozod a sorsot… Egy dologról feledkezel meg csupán, elfelejted, hogy nem a gondok telepedtek rád, hanem te ültél rájuk… Szedd vissza sorba mind. Ne félj szembe nézni velük, hisz láthatod, ha te nem kezdesz neki akár egyedül akár egy barát segítségével a gondok nem állnak helyre maguktól… Ne félj segítséget kérni, hisz minden ember megtenné, ha lenne hozzá elég bátorsága! Senki nem megy oda és ráncigálja ki alólad, ha nem mondom el senkinek, senki nem fog róla tudni! Fel kell állj, és neki kell gyürkőznöd. Hinned kell magadban, mindenre képes vagy. Zárd ki a külvilágot és foglalkozz kicsit a lelkeddel…