– Te félsz szeretni! Nem mersz szeretni senkit sem! Félsz, hogy megint jön az önelvesztés… a fulladás… És ő sem szeretett, csak kívánt téged. Mohón. Önzőn. Nem tudtatok egymással mit kezdeni. Persze nem is csoda… Tele vagy sok évszázados, gyógyulatlan sebekkel. Túl fájdalmas lenne neked az igazi odaadás. Túl veszélyes. Életveszélyes.

– Már nem így vagyok.

– De igen! Sajnos igen! Tele vagy drótakadállyal! Véded magad, szögesdrótokkal. Nálad még egy futó szeretkezés sem szimpla örömtörténet, hanem élet-halálkaland… Pokoljárás… Nem mered élvezni, félsz, hogy belehalsz… Jéggé fagyott tűz lángol benned.