„Ilyen a világ,
szinte az egyetlen lényeg, hogyha összeér az övé, meg a te térded. Akkor már
érted, akkor majd érzed: egy pillanat alatt összerak és szétszed. Van pár szép
seb itt a hátamon, van pár szép év itt a vállamon. Vele jó volt, előtted is
vállalom, veled jó, mert itt vagy és átkarolsz, mindenre válaszolsz, mindig rám
vársz, én meg rád, akár egy táncház. Pördülök veled, nézd derekad hozzám, ha
könyv volnál, százszor újralapoznám.”
