„Amikor annyi
mondanivalód van, de nem tudod, hol kezd el. Amikor annyira akarod őt az
életedben, de csak annyit tehetsz, hogy egyre messzebbre és messzebbre lököd
magadtól. Nehéz visszagondolni, hogy milyenek voltak a dolgok régen, aztán
rájuk nézni, hogy milyenek most, és ráébredni, hogy a dolgok már mások és soha
nem lesznek ugyanolyanok, mint akkor. Azt mondogatod magadnak, hogy nem éri
meg, de ha tényleg nem számítana, akkor nem töltenél annyi időt azzal, hogy
ezen gondolkodsz.”
