„Már nem várom, hogy
hívj, hogy írj egy üzenetet és keress engem. Rég nem várom, hogy érdekeljen
téged, hogy érzem magamat. Hosszú idő telt el az utolsó beszélgetésünk óta és
már nem is emlékszem rá. Csak az érzésekre emlékszem és arra, hogy azt
ismételgettem magamnak, hogy ezt most ne rontsam el. Nem tudom, hogy tudott egy
ember ennyire fontos lenni nekem. Már nem várom, hogy egy nap csak úgy a
semmiből visszasétálj az életembe és elmondd, hogy mennyire hiányoztam neked,
mert tudom, hogy ez nincs így. Tovább léptél, a múltba zártál és ez egy olyan
dolog, amit én még mindig nem tudok megtenni.”
