„Az még rendben van, ha én olykor-olykor hibáztatom magam, de ha te teszed ezt, az már más! Ugye milyen meglepő? Mi vígan kritizálhatjuk a viselkedésünket, a szüleinket, az arcunkat, a barátainkat, az alakunkat, de jaj annak, aki kritizálni merne minket, a szüleinket, a barátainkat…”