„Csak várok. Hosszú napok óta várok már. Várom, hogy megtörik a jég… hogy megérkezik a csoda. Várom, hogy itt legyél újra, hogy újra átölelj. Nem kérdezném, hol voltál, hogy miért nem jöttél… csak megcsókolnálak. Nem ordítoznék veled, nem vonnálak kérdőre. Egyszerűen csak magamhoz szorítanálak, de úgy, hogy többé ne akarj elmenni… mert úgysem hagynálak!”