„Valaki előtűnik a semmiből, fehér lovon vágtat feléd, a kezében egy nagy csokor virág, szőke hajjal és csodás lélekkel. A szíve készen áll arra, hogy befogadjon téged, és azt hiszed, a te szíved is készen áll erre. De van úgy, hogy bárhogy is próbálkozol, bármennyire is szeretnéd, nem megy. Nem feledteti el a múltad. A múltad, amiből csak pár emlék maradt, és talán nem is olyan fontosak már. De lehet bármilyen tökéletes, a szívedig egészen mégsem ér el. Mert neked csak Ő kell…”