„Megbántottak, igaz? Hazudtak neked, igaz?
Rosszul bántak veled, aztán elhagytak, mintha nem érnél semmit se, millió
ígéret után összetörtek, mintha sosem gondolták volna komolyan azt, amit mondtak.
De tudod mit? Ez szívás… de az élet rövid. De tényleg arra akarod pazarolni az
idődet, hogy ilyen idióták miatt sírsz állandóan? Akiknek sosem kellett volna
adnod második esélyt, vagy még elsőt sem. Tényleg egy olyan hívásra akarsz
várni, amit sosem fogsz megkapni? Nem. Úgyhogy lépj tovább. Ne pazarold arra az
idődet, hogy a múltban élsz. Ne gondolkodj azon, hogy vajon mit csinálhat, és
hogy hiányzol-e neki. Kit érdekel? Biztos vagyok benne, hogy őt nem. Nem
érdemel meg téged. Ha azzal töltöd az idődet, hogy leragadsz annál a fiúnál,
aki hűtlen volt hozzád, akkor lehet, hogy kihagyod a lehetőséget, hogy azzal
legyél boldog, akivel tényleg az lehetsz…”
