2012. február 8., szerda



„De néha-néha, ha tükörbe nézek, hatalmas ürességet érzek. Mintha kihagytam volna valami fontosat, amire már nincs időm. És a nappalok úgy telnek el, mint egy álom. Minden éjszaka a reggelt várom. Talán ma lesz a napja, hogy fog történni valami, amiért még érdemes élni.”