„Végül is… Azt hiszem, kettőnk közül te jártál rosszabbul. Én elveszítettem azt az embert, aki megijedt a nehézségektől, otthagyott és talált mást. De te, édes, tudod kit veszítettél el? Azt, aki mindenét odaadta volna érted… És te meg ezt is elbasztad?! Hát akkor fogadd minden elismerésem, ha neked másra van szükséged…”