„Olyan ez, mint
amikor elmész a tengerhez. Odamész a vízhez. Egy kicsit hideg. Nem is tudod, be akarsz-e menni. Aztán észreveszel egy helyes fiút magad mellett. Ő sem igazán akar bemenni. Ő is észrevesz
téged. És tudod, ha megkérdeznéd
a nevét, az este együtt mennétek haza. Felejtsd el az életed. Bárkivel is jöttél, vele menj haza. Mert attól a naptól kezdve mindig emlékezni
fogsz rá. Nem minden nap, nem
minden héten. De vissza fognak
térni a képei egy olyan életnek, amelyet elszalasztottál.”
