2011. december 25., vasárnap



– Nem tudom elfeledni…
– De próbáld meg!
– De nem is akarom.
– De hát miért? Ezzel csak magadat kínzod.
– Igen, tudom. De ha őt elfelejteném, azt is elfelejteném, hogy valaha boldog voltam Vele… Csak egy üresség maradna a szívemben.
– Én ezt nem értem.
– Persze, hogy nem érted. Hiszen te nem szereted Őt… Nem érzed azt, amit én érzek minden pillanatban, amióta belépett az életembe…