„Vannak gondolatok, amiket az ember magában őrizget. Nem azért, mert nem igazak, nem azért, mert szégyellni kellene őket. Csupán azért, mert még nem érkezett el az idejük. Szeretnéd, ha más is ismerné őket, de nem lehet. Még nem. Feszítenek, kitörni vágynak, de uralkodni kell felettük. Még nem engedheted szabadjára őket. Tudod, hogy igazak, tudod, hogy szépek, és tudod, hogy a valóságról szólnak. Egy későbbi valóságról. És akkor kell kimondani őket. Akkor szabadíthatod fel őket. Vannak ilyen gondolatok...”