„Kevés emberben bízom meg és kevés embert tudok igazán szeretni. De akit szeretek azt teljes szívemből szeretem, akiben bízom, arra rábíznám az életemet is... Nem vagyok biztos sok érzésemben, és nem tudok megítélni egy embert csak külső alapján. Idő kell, hogy megszeressek valakit, és ha megszeretem nem tudom kitörölni az emlékeimből. Szeretném, ha szeretnének, de senkit sem kényszerítenék rá soha, hogy szeressen. Ha szeret valaki, örömmel viszonzom, de előfordul, hogy nem tudom viszonozni, vagy csak kis idő múlva. Van, hogy kijelentek valamit, ami később megváltozik és ezért mások megszidnak, de az érzések múlandóak és gyakran megváltoznak. Van, hogy egy barátom megharagszik rám, de megbocsát nekem. Van, hogy megbánt egy barátom, de én megbocsátok neki. Vannak az életben óriási problémák, de túllehet élni mindent... Nem szabad feladni az álmainkat és nem szabad összeomlani, ha valaki csalódást okoz.  Mert az élet olykor szép is tud lenni, viszont nem tagadom, hogy néha én is eldobnám a fenébe. Viszont bolondság nem élni az életünket, ha már megkaptuk.”